Végül bemutatásra kerül a trilógia harmadik darabja, amelyben folytatódik a kaland, ezúttal két legendás és veszélyes fegyverrel a középpontban. Ha az első részben a történeten volt a hangsúly, a másodikban pedig a harcon, akkor ennél a harmadiknál valahol a kettő keveredése tapasztalható. Természetesen továbbra is a már ismert szereplőkkel zajlanak az események, sőt még egy halott karakter is visszatér a legnagyobb örömömre. A film egyébként önmagában is megállja a helyét, azaz nem szükséges hozzá az első két rész ismerete.

The Twin Sword. Az előzőleg bemutatott Vörös Lótusz Templomának a közvetlen folytatása és a trilógia második, (véleményem szerint legjobb) darabja. Ebben a részben van a legtöbb akció és harcművészeti jelenet és a történet is kezd tisztázódni. Nagyon sok szereplő visszatér az előző részből, amelyek közül páran meg is halnak. Közöttük az egyik kedvencem is, de ez vélhetően másokat nem fog zavarni, hogy örömmel nézzék végig ezt a remek filmet.

Ezúttal szakítok az időrendi sorrenddel és mostantól főleg harcművészeti és wuxia filmeket mutatok be. A sort az első, ténylegesen harcművészeti Shaw Brothers produkcióval kezdem, amelynek a címe Temple of the Red Lotus, azaz a vörös lótusz temploma. Azért írom le a címét magyarul is, mert szinkron készült hozzá, így aki a magyar nyelvet favorizálja az elérheti így is.Klasszikus filmről van szó, rengeteg sztár szereplésével, kezdeti szárnypróbálgatásával. Azt még meg kell jegyeznem, hogy ez egy trilógiának az első része, de ezen cikkem követően a másik két folytatás is bemutatásra kerül.

Ezúttal egy fekete-fehér romantikus-dráma filmet mutatok be nektek a közkedvelt Lin Dai főszereplésével. Nagyon jó kis moziról van szó, így nyugodt szívvel ajánlom a szürke délutánokra. Szorosan ide tartozik, hogy a filmnek készült egy későbbi változata is, amely az 1970-es években jelent meg szintén az SB berkein belül. De erről majd máskor. Most lássuk, hogy mi vár ránk, ha betesszük a DVD-be a Vég nélküli szerelmet.

Egy szerelmes történet huangmei opera keretek között. A film érdekességét az adja, hogy a két gyönyörű főszereplőt, Betty Loh-t és Ivy Ling alakítja, de nem nő-nő felosztásban. Betty egy férfinak öltözött nőt alakít, amíg Ivy alapból egy férfi karaktert. Kicsit fura, kicsit bizarr, de talán ettől érdekes az egyveleg. Picit több mint 120 percen keresztül formálódik egy szerelem, amely a végén beteljesül. Vagy nem.....

Drámai vígjáték a szépséges Betty Loh fő (mellék) szereplésével. Nagyjából két órás történet egy pekingi opera részletet dolgoz fel a korhoz képest meglepően látványos és akciódús módon. Valóban érdekes, hogy a páratlan szépségű Betty csak mellékszerepben, cselédlányként tűnik fel. Ez az első Shaw Brothers film a stúdió alapítása óta, amelyben egész komoly akció koreográfiák is szerepelnek.

Ha egyszerűen szeretnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy a film cselekménye egy szerelmi történet Sue és Wang között. Ennél azért összetettebb a kép. Mindenkit kérnék, hogy ne az első 30-45 perc alapján ítéljen, mert akkor még eléggé alvásveszély áll fent. Aztán szerencsére beindulnak a cselekmények és a néző azt veszi észre, hogy ottragadt a tévé előtt.

A most bemutatásra kerülő alkotás egy nagyon érdekes egyveleget képez. Gyakorlatilag egy huangmei opera elemekkel operáló krimi és dráma. Lesz benne minden mint a búcsúban: megcsalás, árulás, gyilkosság, dráma, szerelem. A Ming Dinasztia idején játszódik és egy híres novella alapján készítette el az SB studió, amely akkoriban az egyik legtöbb pénzt áldozta rá. Ez meg is látszik, mert csodás kosztümökkel és helyszínekkel találkozhatunk, ha rászánjuk az időnket a film megnézésére.

Tudom, hogy bemutattam ezen film későbbi változatát, de szerettem volna megnézni, hogy mennyivel lett jobb vagy rosszabb a régebbi változat. Vannak mindkét oldalon pro és kontra érvek is, de ezekről részletesen beszámolok. Ezúttal a történetről nem fogok túlságosan sokat beszélni, mert ugyanazt írhatnám le mint az 1977-es változatnál. Minimális eltérések vannak, de ezek nem fontosak.

A Főnix madár visszatérése. Mostanában gyakran fog el az érzés film nézés közben, hogy a t****m tele van már a huangmei operákkal és alig várom, hogy elérjük az 1965-ös évet, amelytől kezdve szép lassan eltűnik ez a stílus az SB filmkönyvtárából, de aztán sokszor ott kötök ki, hogy megtetszik az adott alkotás. A most bemutatásra kerülő mozi is ilyen érzéseket váltott ki belőlem.Lássuk.